F

Fáj a szivem, majd meghasad;
Szeretnélek, de nem szabad;
Nem szabad, mert semmim sincsen,
Húsz forint bér minden kincsem.

Ne vesd, hogy én rongyos vagyok,
Vasárnap is szennyes vagyok:
Én egy szegény szolga vagyok;
De lelkemben nincsen mocsok.

Csillag ragyog, holdvilág van,
Ne várj Rózsám! a kapuban;
Mennék, hajh, de aki szolga
Éjjel, nappal sok a dolga.

Zúg a harang vasárnapra,
Nem látsz engem a templomba,
Ám azért ne tarts pogánynak,
Nincs vasárnap a szolgának.

Ebéd után hiába vársz;
Nálam nélkül foly el a tánc;
Táncolj mással, ne várj engem,
Kihálóba kell sietnem.

Segesvári új kalapom
Virág nélkül kell koptatnom;
Pedig volna, aki tenne,
Ha neki is szabad lenne.

Mint az ég gyertya fogyok;
Azt gondolod: beteg vagyok?
Beteg ám a szívem tája,
S annak nincsen patikája.

Fáj a szivem, majd meghasad;
Szeretnélek, de nem szabad;
Nem szabad, mert semmim sincsen,
Húsz forint bér minden kincsem.

Ne vesd, hogy én rongyos vagyok,
Vasárnap is szennyes vagyok:
Én egy szegény szolga vagyok;
De lelkemben nincsen mocsok.

Csillag ragyog, holdvilág van,
Ne várj Rózsám! a kapuban;
Mennék, hajh, de aki szolga
Éjjel, nappal sok a dolga.

Zúg a harang vasárnapra,
Nem látsz engem a templomba,
Ám azért ne tarts pogánynak,
Nincs vasárnap a szolgának.

Ebéd után hiába vársz;
Nálam nélkül foly el a tánc;
Táncolj mással, ne várj engem,
Kihálóba kell sietnem.

Segesvári új kalapom
Virág nélkül kell koptatnom;
Pedig volna, aki tenne,
Ha neki is szabad lenne.

Mint az ég gyertya fogyok;
Azt gondolod: beteg vagyok?
Beteg ám a szívem tája,
S annak nincsen patikája.