F

(verse 1)
Nem volt mindig így, voltak nehéz napjaim,
volt, hogy a könnyek voltak a barátaim.
Kerestem a fényt,
de csak árnyak kísértek, elvesztem néha,
de sosem adtam fel végleg.
(bridge)
A szívem csendben sírt,
de reményt sosem vesztett.
Hittem abban, hogy
egyszer minden értelmet nyerhet. Lassan léptem, de mentem tovább, mert tudtam, vár rám még a holnap.
(verse 2)
Nem volt mindig így,
de tanított az élet,
a sebekből erőt adott,
s a lélek gyógyulást remélt.
Ma már látom,
hogy minden okkal történt,
mert aki voltam,
az kellet ahhoz, aki lettem én.

(verse 1)
Nem volt mindig így, voltak nehéz napjaim,
volt, hogy a könnyek voltak a barátaim.
Kerestem a fényt,
de csak árnyak kísértek, elvesztem néha,
de sosem adtam fel végleg.
(bridge)
A szívem csendben sírt,
de reményt sosem vesztett.
Hittem abban, hogy
egyszer minden értelmet nyerhet. Lassan léptem, de mentem tovább, mert tudtam, vár rám még a holnap.
(verse 2)
Nem volt mindig így,
de tanított az élet,
a sebekből erőt adott,
s a lélek gyógyulást remélt.
Ma már látom,
hogy minden okkal történt,
mert aki voltam,
az kellet ahhoz, aki lettem én.