D

Ne sírj utánam, ha nem találsz többé,
Hisz én mindenhol ott leszek,
elég, ha jelzed egy halk sóhajtással,
s a sóhajodban benne leszek.

Elég, ha gyönge tavaszi szél fúj
felkavarva a hangokat,
én köztük leszek egy halk surranással
s hallani fogod a hangomat.

Elég, ha gondolsz rám hűs éjszakákon,
én benézek majd az ablakon,
s lágy szellő szárnyán halk suhanással
végigsimítok arcodon.

Ne sírj utánam! Megtalálsz mindig.
Ha bármi bánt téged, ott leszek!
Elég, ha kezedben tartod a képem,
s én rád mosolygok majd csendesen.

Ne sírj utánam! Hisz őrzöm az álmod,
s míg fátylat sző majd az éji csend,
én őrizlek téged. Féltve, vigyázva,
csak álmodj. Hunyd le a két szemed.